Egy lakás értékét számos tényező alakítja, de három különösen meghatározó szerepet játszik az értékbecslés során: az ingatlan állapota, a felújítottság foka és az elhelyezkedés. Ezek együttesen döntik el, hogy mennyit ér az adott lakás a valós piaci környezetben.
Állapot – az alapok számítanak
A lakás általános állapota elsődleges szempont. Egy elhanyagolt, korszerűtlen ingatlan értéke jelentősen elmaradhat egy karbantartott, jó állapotú lakásétól. Az értékbecslő nemcsak a látványos hibákat veszi figyelembe, hanem olyan rejtett tényezőket is, mint a közművek állapota, a fűtésrendszer működése vagy a társasház karbantartottsága. Egy rossz állapotú lakás akár 15–30%-kal is kevesebbet érhet a piacon.
Felújítottság – nem csak esztétika kérdése
Egy felújított lakás piaci értéke jóval magasabb lehet, különösen, ha a felújítás átfogó volt: új vezetékek, korszerű burkolatok, energiatakarékos fűtés vagy nyílászárók. Az értékbecslő megkülönbözteti a részleges és teljes felújítást. Egy csak részben korszerűsített ingatlan – például ahol csak a fürdő lett felújítva – nem éri el egy teljesen modernizált lakás értékét, sőt, a további szükséges munkák akár vissza is tarthatják a vevőket a vásárlástól.
Elhelyezkedés – a lokáció ereje
A környék adottságai gyakran döntőek: közlekedés, boltok, iskolák, zöldterületek mind növelhetik a lakás értékét. Egy átlagos állapotú lakás jó helyen gyakran többet ér, mint egy kiválóan felújított, de kevésbé keresett környéken lévő ingatlan. Az értékbecslő nemcsak a városrészt, hanem a közvetlen környezetet is figyelembe veszi: például zajszint, parkolási lehetőség vagy a szomszédos házak állapota is befolyásolhatja az értéket.
Egyensúlyban a három fő tényező
Az értékbecslés komplex folyamat, amely nemcsak négyzetméterekről vagy eladási árakról szól, hanem a lakás valós, piacképes értékének szakmai meghatározásáról. A jó állapot, korszerű kialakítás és kedvező elhelyezkedés együtt képesek maximalizálni egy lakás értékét a mai piacon.