A lakáspiac jelenlegi helyzetét a következő makrogazdasági változások eredményezik: az MNB szerint javul a foglalkoztatás aránya, a bruttó bérek növekedése kétszámjegyű és az infláció is visszaszorul, hovatovább tavaly szeptember óta ismét növekszenek a reálbérek, és javult a fogyasztói bizalom. A lakásárak az MNB szerint viszont 2023 során lassabban emelkedtek, mint a jövedelmek, és bár 2023 végére az árdinamika országosan 5,8 százalékra gyorsult, de reálértéken még így is 1,8 százalékkal csökkent. 2024 első negyedében tovább nőtt a drágulás üteme, és előzetes adatok szerint országos átlagban elérte a 7,2 százalékot, írja közleményében az OTP Ingatlanpont.
A lakásáraknak a makrogazdasági fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltsége a 2022-ben országosan tapasztalt, átlagosan 24 százalékos csúcshoz képest jelentősen enyhült, majd stagnált és – az MNB becslése szerint – 2023 negyedik negyedében mintegy 12 százalék lehetett. A jelentés következtetése szerint: „a lakásárak ismételt emelkedésével megállt a túlértékeltség mérséklődése, előretekintve pedig a fundamentumok további javulása várható, ami mérsékli az újabb nominális lakásárcsökkenés kockázatát”.
A jegybank hivatalos megállapításai egybeesnek az ingatlanügynökségi hálózat tapasztalataival. Az OTP Ingatlanpont lényegesen megélénkült a kereslet, mind többen lépnek ki a piacra, mivel nem számítanak már érdemi áresésre.
2023-ban, különösen az első félév bezuhanásának a következményeként – 21 százalékkal maradt el 2022 hasonló adatától. 2024 első negyedévben ugyanakkor országos átlagban 30 százalékos forgalombővülést jeleztek. Igaz, tegyük hozzá, hogy a nagyon alacsony 2023-as bázishoz viszonyítva.
Az MNB-jelentés alapján a 2024 január-márciusi forgalma lényegében a 2011–2023 közti időszak első negyedéveit jellemző átlagosnak felelt meg. Természetesen vannak arányiban különbségek:
• Budapesten 55 százalékkal nagyobb a forgalom, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A megyei jogú városokban 41 százalékost, a többi városban 21 százalékos a növekedés. A Falusi CSOK-ra jogosult településeken mindössze 10 százaléknyit nőtt a vásárlások száma.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezeket az adatokat bizonyos óvatossággal kell kezelni, hiszen nem is véglegesek, és nem is feltétlenül fedik le egyenletesen a piacot az MNB-nek adatokat szolgáltató ingatlanhálózatok. Az MNB elemzése ugyanakkor úgy beszél a fővárosi piacról, mint ahol 2023-ban nem jellemzett túlértékeltség.
2024 első negyedévének végére vidéken 4,8 százalékra, Budapesten pedig 3 százalékra csökkent a tipikus alku mértéke, írja az Ingatlanpont. A meghirdetés ideje alatti ármérséklés vidéken (4,4%), ami megegyezett az előző év hasonló időszakának adatával. Ezzel szemben Budapesten csökkenést regisztráltak (4% → 3,4%), ami az MNB elemzői szerint a fővárosban az eladók ármeghatározási pozícióinak javulását jelenti.
A kereslet növekedésében a befektetői érdeklődés fokozódása is szerepet játszhatott, amit a konkurens értékpapírhozamok csökkenése mellett a bérbeadási hozamok növekedése is serkentett. A bérleti díjak ugyanis 12,6 százalékkal, a lakásárakat meghaladó mértékben emelkedtek.
Forrás: OTPOtthon